10+1 bizarr karácsonyi hagyomány a nagyvilágból: kecskedémonok, boszorkányok és ürítő figurák a jászolban

A viktoriánus Angliában elterjedt szokás volt rémtörténeteket mesélni a hideg téli estéken. A legendák szerint a szellemek rosszalkodhattak karácsony estéjén, a szent nap előtt, így ekkor mesélték a legtöbb rémisztő históriát. A nyomtatás elterjedésével ezeket a mondákat papírra is vetették, és karácsonykor előszeretettel mesélték a furcsábbnál furcsább (és persze ijesztőbb) történeteket. Például azt, hogy a Mikulás az ördöggel szövetkezett, hogy eldöntsék, a gyerekek jók vagy rosszak voltak az év során. (Ez egyébként kísértetiesen hasonlít a Krampusz történetére, amit lejjebb olvashatsz!) A karácsonyi rémmesék legnagyobb úttörője Charles Dickens volt, a híres Karácsonyi ének szerzője, aki népszerűsítette és kissé át is alakította az ünnepi szellemtörténeteket.

Bár nem karácsonyi szokás, sokkal inkább a Mikuláshoz köthető, úgy gondoltuk, hogy az alábbi történetet mindenképp érdemes megismerni. Krampuszokról ugyanis mindenki hallott már, de már feledésbe merült, milyen is maga a Krampusz, aki a Mikulás hűséges, ördögi segédje.

forrás: Milos Vujinovic/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Míg az Egyesült Államokban barátságos manók a Mikulás hű segédjei, szomszédos országunkban a félelmetes Krampusz tölti be ezt a szerepet. Mintha az ajándékok elmaradásának veszélye nem lenne elég nagy, a Mikulás szemtelen listájára kerülő osztrák gyerekeknek még a Krampusz miatt is aggódniuk kell, aki egy szarvas/ördög alakú, szőrös vadállat, amely fonott kosarába rángatja a rosszul viselkedő gyerekeket, és Szent Miklóst szolgálja. Ausztria (és a környező országok) számos városa, különösen a Salzburg és Tirol körüli alpesi falvak ünneplik a Krampusnachtot december 5-én, amikor több tucat félkecske/szarvas/ördög/démonnak öltözött férfi vonul végig az utcákon botokkal hadonászva és gyerekeket terrorizálva. Magyarországon sem ismeretlen a neve, de sötét története kevésbé ismeretes.

Azonban a hagyomány a 18. századi Magyarország területén még élénken élt. Ekkor Miklós-napján összekormolt arcú, láncot csörgető, bundát viselő férfiak járták az utcákat és ijesztgették a gyerekeket. Településenként eltért, mi volt a szokás: Vépen a tollfosztóba mentek, Szilben a gyerekeket imádkoztatták, Csornán ajándékokat kaptak, Csilizradványon harisnyát húztak a fejükre és hatalmas zajt csaptak, hogy megvédjék az embereket a betegségektől és minden rossztól.

Alábbi galérinákban bizarr karácsonyi hagyományokkal ismerkedhetsz meg a nagyvilágból!

Forrás 1., forrás 2.

Az Éva magazin írása.