Selfie az Eiffel-toronynál? Fizess!

Egy biztos, Párizs mindig népszerű úti cél, és aki Párizsba ellátogat, biztosan elsétál a város legnépszerűbb látványosságához, az Eiffel-toronyhoz. Mivel az 1889-ben átadott építmény a francia főváros jelképe is lett, a francia törvényekben mindig helyett kapott annak szabályozása, hogyan lehet és hogyan nem lehet fotókon megörökíteni a tornyot. Az Instagramon 5,3 milliónál több #eiffeltower címke található, és külön még több millió #eiffel vagy #paris jelöléssel ellátott toronyfotó, és bizony ezek között van számtalan, ami törvénytelen.

Így például minden további jogi következmény nélkül lehet fotózni:

Très chic

De nézzük, hogyan alakult így, hogy a párizsi Eiffel-torony jogdíjas! A toronyra vonatkozó jogok így szóltak anno: Gustav Eiffel 1889-ben készült el a toronnyal, a jogdíjak őt illették a haláláig és még utána 70 évig. 1923-ban hunyt el, azaz 1993-ban lett közkincs. A helyzet akkor vált igazán érdekessé, amikor a torony esti kivilágítását egyedi művészi installációként aposztrofálták, mert így a fénytechnika megtervezőjét, Pierre Bideau-t illették az éjjeli Eiffel-torony képeinek jogai. Bideau 1985-ben tette éjszakai látványossággá a híres építményt.

Ezek alapján még így sem törvénybe ütköző képet lőni este Párizsban:

Mikor kell fizetni?

Ha üzleti célra használod a kivilágított Eiffel-torony képét, akkor bizony szigorú engedélyetetés vár rád. A Société d’Exploitation de la Tour Eiffel (SETE) szervezet felel mindenért a toronnyal kapcsolatban, ők szervezik meg az ideiglenes éjjeli fényeket, és ők is engedélyezik, hogy használhasd a kivilágított építményről a képet. A szigorú feltételek között szerepel egy üzleti terv és a médiamegjelenések pontos bemutatása is. Ha pedig megvan az engedély, akkor kiszabják a borsos jogdíjakat.