Borítókép: Már nem a fehérje a legnagyobb táplálkozási őrület: 2024-ben ez a makrotápanyag vált a legfontosabbá Forrás: Unsplash/Quin Engle

Már nem a fehérje a legnagyobb táplálkozási őrület: 2024-ben ez a makrotápanyag vált a legfontosabbá

Igen, igen, fontos a fehérjebevitel, de 2024-ben a rostok kerültek a reflektorfénybe!

Az elmúlt években egyre többet lehetett arról hallani, mennyire fontos, hogy rendben legyen az emésztésünk. Nem egyszerűen csak azért, mert a megfelelően működő gyomor és bélrendszer tápanyagokkal látja el a testünket, hanem azért is, mert a tudósok már régóta tudják, a bél és az agy között közvetlen és fontos kapcsolat áll fenn. Ha ez a kapcsolat sérül, vagyis emésztési problémák alakulnak ki a nem megfelelő táplálkozás (és/vagy a traumák, stressz hatására), akkor mentális gondokkal is számolnunk kell, ilyen lehet a szorongás, a depresszió, az állandó kimerültség vagy az alvásproblémák. Nem csoda hát, hogy az utóbbi években szinte mindenki extra figyelmet szentelt a különféle ásványi anyagoknak, például a magnéziumnak, vagy az olyan fontos tápanyagoknak, mint a fehérjék különféle típusai. 2024-ben pedig úgy tűnik a roston, a rostokban gazdag élelmiszereken lesz a hangsúly, járj utána velünk, miért!

A többség rostban szegényen táplálkozik

Készen állsz megismerni néhány meglepő statisztikai adatot? Az USDA adatai szerint az amerikaiak 95 százaléka nem fogyasztja el a javasolt napi rostbevitelnek megfelelő mennyiséget. Magyarországon 2021-ben egy népszerű gabonapehely márka támogatásával készült hasonló kutatás, ők arra jutottak, már gyerekkorban rossz a helyzet, a kisiskolások harmadának napi rostbevitele a 70 százalékot sem éri el. A magyar felnőttek ennél is rosszabbul teljesítettek. Az ajánlott napi beviteli érték egyébként átlagos felnőttek számára 25-38 gramm.

A nem elegendő rost fogyasztása tehát a világ számos pontján probléma, egyik legfőbb oka, hogy az emberek egyre kevesebb teljesértékűnek számító ételt fogyasztanak, úgy mint a friss zöldségek, gyümölcsök, diófélék és hüvelyesek. A dietetikusok nagyrészt egyetértenek abban, hogy ez a feldolgozott élelmiszerek térhódítása miatt alakult így, hiszen az előre csomagolt, konzerv, mirelit, félkész ételeket pikk-pakk tányérra lehet tenni és el lehet fogyasztani. Ezeknek azonban sokszor drámaian alacsony a rosttartalma.

Ezért állj át a rostban gazdag táplálkozásra könnyedén

A rost azért tesz jót az emésztésünknek, mert segít fenntartani az egészséges bélmozgást, így megelőzhető vele például a székrekedés. Többféle létezik belőle, az első a vízben oldhatatlan, vagyis ezt nem tudjuk megemészteni, ez azért jó, mert magába szívja a felesleges vizet, így az távozni tud a széklettel. Az oldhatatlan rost másik szerepe, hogy a vastagbélbe érve megköti a méreganyagokat, így azok szintén „kitisztulnak” a szervezetből. Ilyen rost található az alma héjában, a brokkoliban vagy a diófélékben. A másik típus a vízben oldódó, amely az emésztés során zselészerű anyaggá változik, lágyítja a székletet, megállítja a hasmenést. Ilyen rost található a hüvelyesekben, a zabban és a banánban. Ha ez nem lenne elég, sok olyan rostban gazdag étel van, ami amolyan prebiotikum, vagyis „eteti” a bélrendszer jó baktériumait, vagyis a mikrobiomot. Ilyen például a fokhagyma, vörös hagyma, a zab, a szójabab. Ezen felül nagy hasznára válhat a magasabb rostbevitel azoknak, akik esetleg inzulinrezisztenciával, cukorbetegséggel küzdenek, a rostok ugyanis jó hatással vannak a vércukorra, segítenek alacsonyabb, egészséges szinten tartani azt.

Most pedig íme 4 táplálékkiegészítő, ami az orvosok szerint hatástalan!