Jogod van azt érezni, hogy az anyaság nehéz: ezek az anyai kiégés specialista tanácsai

Neked is van, hogy…

… hiányzik a régi, anyaság előtti életed?
… küzdesz az anyasággal?
… nem szereted a döntéseidet?
… azt akarod, a gyermeked csendben legyen?
… egy kicsit nem akarsz anya lenni?
… a gyermeked irritál?

Ne aggódj, minden rendben van veled, és teljesen jogosak az érzéseid is. Ez nem jelenti azt, hogy ne szeretnéd a gyermekedet. Ez nem jelenti azt, hogy rossz anya lennél. És szeretném neked megmutatni, mit is kezdhetsz ezekkel az érzésekkel és gondolatokkal.

A közbeszédben alig kapnak teret az anyasággal kapcsolatos nehéz vagy negatívnak ítélt érzések. Kicsit olyan, mintha nem érezhetnénk ezeket. Pedig olyan nagy segítség lenne nekünk, édesanyának, ha ezekről szabadon, az ítélkezéstől nem tartva beszélhetnénk, mert utána meg is tudnánk oldani mindazt a nehézséget, amikre az érzelmeink fel akarják hívni a figyelmünket. Ezzel szemben az olyan félmondatok, mint például az, hogy „az anyaság a női élet beteljesedése” vagy „anyaként boldognak kell lennünk”, úton-útfélen megjelenik. Egyfajta nyomást helyeznek ránk, hogy a valós érzéseinket elnyomjuk magunkban.

Nem érezhetjük, amit érzünk

Helyette legyünk – vagy legalább tűnjünk, úgy, mint akik – elégedettek és boldogok. De azzal, hogy magunkra erőltetjük az elvárt érzéseket, a nehezeket pedig elfojtjuk – vagy a szőnyeg alá söpörjük –, csak még intenzívebben lesz bennünk a stressz, a feszültség, az elégedetlenség és az önostorozás.

Az elnyomott érzelmeink egyre lejjebb és lejjebb visznek minket. Végül ott tartunk, hogy azért leszünk dühösek, mert nem érezhetjük, amit érzünk. Dühünket pedig – mint minden ember – azokon vezetjük le, akiket az elménk nálunk gyengébbnek titulál: a gyermekeinken.
Ha viszont megengedjük és elfogadjuk, hogy édesanyaként érezhetjük magunkat „rosszul”, lehetnek nehéz érzéseink és gondolataink, akkor megtalálhatjuk a módot ezeknek a feloldására.

Oka van, hogy nehéznek érzed

Minden érzés – és főként a nehéz érzelmek – okkal születik meg bennünk. Valamire fel akarják hívni a figyelmünket. Legtöbb esetben valamilyen szükségletsérülésről van szó, vagyis egy olyan pszichés vagy fizikai szükségletről, ami valamilyen oknál fogva nem került kielégítésre.

Lehet szó arról, hogy nem gyakorolhatjuk a kontrollt az életünk bizonyos aspektusa fölött. Például, hogy nem tudunk kimenni a mosdóba, vagy végre leülni enni. De gondolhatunk arra is, amikor csak kritikát kapunk azért, ahogyan gyermekeink édesanyjai vagyunk. A dicséret, a jutalom, a kedves szavak vagy épp az elismerés viszont elmarad. És ott van a gyermekünk is, akitől várhatnánk, hogy visszaigazolást adjon az értékességünkről és a szerethetőségünkről. Csakhogy ez nem az ő feladata, és egészen addig, ami be nem nő a feje lágya, nem is várhatjuk. (Hogy ez az agyi érettségi szint mikorra várható? Szomorú hírem van… Legkorábban valamikor 16-24 éves kor között.)

A lényeg, hogy nem tanultuk meg a nehéz érzéseinket értelmezni, olvasni és hatékonyan kezelni, mert senki nem tanított meg minket rá. Nem volt fontos, és nem is voltak arra irányuló kutatások, hogy mi az előnyös és mi nem az.

Arra ellenben megtanítottak minket, hogy elnyomjuk magunkban őket. Sajnos ez általános tendencia a nyugati társadalmakban, nem magyar sajátosság. De a több évtizedre kiterjedő kutatások ma már megmutatják, hogy ez mit eredményez a társadalmainkban: döntésképtelenséget, halogatást, kontrollmániát, maximalizmust, megfelelési kényszert, kiégést vagy épp depressziót. És sajnos számos fizikai, testi betegséget is.

Mit tehetünk ebben a helyzetben?

Ha megtanuljuk értelmezni és hatékonyan kezelni a nehéz érzéseket, akkor mentálisan és érzelmileg is egészségesebbek leszünk mind anyaként, mind emberként. Feleslegesen generált frusztrációk nélkül tudunk fókuszálni a gyermekünk fejlesztésére, a családunkra és a munkánkára is. Könnyebbé válnak a mindennapok, mert képessé válunk megoldani azokat a helyzeteket, amik hatására korábban megszülettek az érzelmeink. Nem lesznek ránk olyan hatással, és nem veszik át felettünk a hatalmat.

Hogyan csökkenthesd a rád nehezülő nyomást? Hogyan kezelhetnéd jobban a nehéz érzelmeidet, mint például az aggódás, a frusztráció, a harag, a tehetetlenség vagy a félelem?

A válasz egyszerű: alakítsd át az érzelmeidhez fűződő viszonyodat. Válts gondolkodásmódot az érzelmekkel kapcsolatban. Hiszen az, ahogy most gondolkozol róluk, egy tanult minta. A neveltetésed alakította ilyenné. És jogod van átalakítani.

Én sem voltam már friss hús

A harmincas éveim közepén, már édesanyaként alakítottam a saját érzelmi mindsetemen és érzelemszabályozásomon. A gyermekem születése és az anyai identitásom kialakulása vezetett el oda, hogy ezzel foglalkozzak.

Számomra a tudományos, orvostechnikai és pszichológiai módszerekkel is igazolt érzelmi coaching vált be olyan szinten, amit ma már tanítok is a klienseimnek. Ráadásul ez minden korosztály számára hatékony segítség az érzelmekhez fűződő egészséges viszony kialakításában. A kisfiamnál tudatosan 8 hónapos kora óta alkalmazom, és a férjemmel is pontosan ekkor kezdtem el csinálni. Működik.

És ha valaki megérti, hogy ez milyen hosszú távú kikönnyülést és előnyt jelent neki és az egész családjának, nemcsak most, hanem 40 éves távlatban is, akkor hatalmasat profitálhat belőle.

Jogod van azt érezni, hogy az anyaság nehéz. És jogod van arra, hogy ezt az előnyödre fordítsd. Nem kell hangosan és mindenkinek szétkürtölni. Mert nem az a lényeg. A lényeg, hogy elfogadd, amit érzel, és megértsd, hogy a benned megszülető érzés mire is akarja felhívni a figyelmedet. Mert garantáltan ez a célja.

Ha szeretnél az érzelmekkel kapcsolatos további információkat szerezni, esetleg feltennéd nekem a konkrét kérdéseidet, akkor kattints ide. Minden hónapban egyszer nyílt, őszinte, ítélkezésmentes és ingyenes online beszélgetésre invitálunk az érzelmek helyes kezelésével kapcsolatban. A linken keresztül jelezheted, hogy te is részt vennél a Mom Balance által szervezett anya kávézáson.