A rejtélyes könyv, amit még senkinek sem sikerült megfejtenie

A Voynich-kézirat korunk egyik legrejtélyesebb alkotása, tekintve hogy nem ismerjük eredetét, valamint azt sem, hogy kinek vagy kiknek a nevéhez köthető a könyv. Az ismeretlen írásjelekkel és növények rajzaival díszített mű radiokarbonos vizsgálata során kiderítették, hogy az anyagául szolgáló pergamen legalább hatszáz éves lehet. Miután grafológusokat és a mesterséges intelligenciát is rászabadították a kéziratra, kiderült, hogy vélhetően egy értelmes szöveg bújik meg a halandzsának tűnő jelek mögött.

A könyvet későbbi tulajdonosáról, Wilfrid Michael Voynich-ról nevezték el, akihez 1912-ben került a kézirat, ezen felül viszont semmi köze nem volt hozzá. Tulajdonképpen csak annyit tudunk az előtte eltelt időszakról, hogy számos érdeklődő próbálta kibogozni a kézirat rejtélyét. Az irat első említése Georg Baresch alkimista nevéhez fűződik, akit annyira foglalkoztatott a betűk mögött megbújó titok, hogy 1639-ben felkérte kortársát a rejtvény megfejtésére. Athanasius Kircheré lett a feladat, aki korábban sikerrel fejtette meg az egyiptomi hieroglifák jeleit, azonban a Voynich-kézirat rajta is kifogott.

A tendencia azóta sem változott, és a mai napig felbukkannak olyan kutatók, akik úgy vélik, megfejtették a rejtvényt. Általában hamar kiderül, hogy a lelkes szavak mögött a hírnév hajhászása vagy a túlzott önbizalom áll, megfűszerezve számtalan tárgyi tévedéssel. De mi is lehet a tárgyi tévedés, ha már magát az iromány tartalmát sem sikerült pontosan meghatározni?

Nos, ez nem teljesen igaz, ugyanis 230 oldalon keresztül gyógynövények ábráit, valamint kozmológiai feljegyzéseket láthatunk. Bár a lapok egy részét kitépték, világossá vált, hogy valószínűleg az orvostudományhoz és a korabeli gyógyászati metódusokhoz lehet köze a tartalmának. Alapvetően minden növény beazonosítható néhány kivételével, a szöveg azonban cseppet sem. A betűk formája olyan, akár a tünde írásjelek A Gyűrűk Ura történetéből azzal a különbséggel, hogy Tolkien legalább adott megoldókulcsot és magyarázatot a szavak jelentésére.

A kézirat rejtélyét tovább fokozza, hogy 600 évvel ezelőtt elképesztően drága volt az olyan minőségű festék és pergamen, amire írták. A mai napig jól kivehetőek a feliratok és az ábrák, ami azt a felvetést erősíti, miszerint nagyon is fontos dolgokat jegyezhettek fel a könyvben. Elképesztő, de egyetlen hiba sincs a sorokban, pontosabban kifejezve, nincs egyetlen olyan rész sem a lapokon, ahol javítást láthatunk. A szöveg dinamikája némiképp kántálásra, versre vagy énekekre hajaz egyesek szerint, míg néhányan úgy vélik, a könyv Leonardo Da Vinci keze munkáját dicséri, akit rendkívül érdekelt az anatómia.

A kéziratban a gyógynövényeken kívül meztelen nőket is ábrázoltak, akik valamilyen folyadékban, vélhetően gyógyfürdőben ülnek, de megjelenik a horoszkóp is különböző formákban. A középkorban a betegségek kezelésénél szinte minden esetben figyelembe vették, hogy a kezelt alany milyen csillagjegy alatt született, ez pedig tovább erősíti a felvetést, ami a népi gyógyászathoz köti a mű tartalmát. Néhány motívum azonban teljesen ismeretlen, vagy éppenséggel hihetetlen, elvégre a spirál galaxisra és baktériumokra hasonlító ábrák nem készülhettek hatszáz évvel ezelőtt.
A grafológiai vizsgálatok során arra jutottak a szakértők, hogy a könyvet legalább két ember írta, és az is elképzelhető, hogy több mint tíz évig készült. Az egyetlen biztos tényező a kézirattal kapcsolatban az, hogy semmi sem biztos a tartalmát illetően az eddig felvetett magyarázatokból. Talán a titokra soha nem derül fény, de ha valaki nagyon szereti a keresztrejtvényeket, és érez affinitást a rejtély megoldásához, annak a Yale Egyetemig kell utaznia, ugyanis a mai napig ott tanulmányozzák a Voynich-kézirat eredeti változatát.